-Látatlanba fizettették a tízmilliókat
-Pénzmosoda lakás helyett
-Most Csepel jön?

Hogyan vegyünk ki egy ingatlan-beruházásból könnyen és gyorsan milliárdokat?  Erre a legjobb példa a Király utcai Central Passage. A két utcára nyíló impozáns méretű objektum (ez a legjobb szó rá) lakói és kistulajdonosai joggal érzik becsapva  magukat.

Pedig oly szépen indult minden. Budapest VI. kerülete a főváros legizgalmasabban fejlődő negyedévé vált az elmúlt években. Számtalan új lakópark, étterem, terasz és kávézó nyílt. A zsinagóga és a hajdani gettó után érdeklődő turisták fogadására fél tucat szállodát, kishotelt építettek. A Király utca - és különösen a centrumhoz közeli, két utcára nyíló 8. alatti telek kitűnő fejlesztésnek tűnt. Ott lakni, tulajdont szerezni biztos sikernek látszott.

Mert nem lehet olyan ár csökennés, mely ezt a ragyogó adottságokkal rendelkező ingatlan érintené. S egy ilyen lakást mindig ki lehet adni. Képzeljék el:  csendes, vadonatúj luxuslakás a város szívében, az alsóbb szinteken szolgáltató egységekkel, kereskedelmi központtal, a mélygarázsban autómosóval… A lakásokban központi klíma, a tágas erkélyek zöldellő belső  kertekre néznek. Nem csoda, hogy a vevők szinte sorban álltak, pedig az árak a 600 ezer forintot is túlszárnyalták négyzetméterenként. Némi gyanakvást keltett, hogy a szerződéseket különösen bonyolultan fogalmazták, de a vevők azt gondolták, hogy a spanyol FADESA cég anyagait csak így tudták magyarra átültetni. Először csak 10 százalékot kértek, majd kétszer újabb tizet. Csakhogy a tulajdonosok a lakáskulcsokat csak akkor kaphatták meg, ha a maradék 70 százalékot is kifizették! S ha valaki ebbe nem ment bele, akkor elvesztette a korábban befizetett összeget.

Csődben az anyacég

Ekkor már többen méltatlankodtak, különösen azért, mert sem az építkezés, sem pedig az átadás időszakában sem mehetett be senki a házba, hogy megszemlélje tulajdonát. Vagyis látatlanban kellett kifizetni a lakást!

A Central Passage ( a továbbiakban CP)  a legnagyobb spanyol ingatlanfejlesztő cég  - a  Martinsa-Fadesa – magyarországi vállalkozása. A Fadesa Hungary Zrt. vezetője, Jose Lui Moreno vezérigazgató beszédes hallgatásba burkolózik a CP-vel kapcsolatosan. Pedig lenne miről kérdezni, például arról, hogy érinti-e a Király utcai házat a kinti anyacég ellen kezdeményezett csődeljárás. Vagy arról, hogy mi az igazi háttere a CP-re rátett 61 millió eurós jelzálognak? Vagy arról, hogy miért ilyen csapnivaló minőségben építették meg a- az ígért kiváló anyagok helyett – a lakásokat? Vagy arról, hogy vajon szokás-e Spanyolországban ingatlanokat látatlanban eladni? S akkor a minőségről ne is beszéljünk… S arról, hogy a CP valójában micsoda - ingatlan-beruházás, vagy mosoda. Pénzmosoda, amelyben milliárdokat mostak…

A kérdésekre nem kaptunk egyelőre választ, a Fadesa az ismert trükkel próbálkozott - a velük kapcsolatban álló kommunikációs ügynökséghez irányítottak (Hearth Communication), akiknek az a dolguk, hogy elhárítsanak minden kérdést. Pedig a talányok csak szaporodnak.

Ezer baj van a épülettel. A passzázs rész beázik, életveszélyes az álmennyezet, amely több helyen már le is szakadt. Le kellett zárni emiatt a lépcsőházat - így viszont nincsenek menekülő-utak tűz esetére. A közösségi terek burkolatára egyszerűen az a legjobb kifejezés, hogy szégyen. Ha ilyet próbáltak volna rásózni a madridiakra-lett volna carramba…

Oroszlán-szerződés

Szakértők szerint az egész ház egy nagy gazemberség. A beruházónak az első pillanatban már az volt a célja, hogy kihúzza a kisbefektetők zsebéből a pénzt.  - Nem egyenlő felek szerződése, ami köttetett a tulajdonosok és a Fadesa Hungary között – ezt már egy nemzetközi jogász mondja, úgynevezett oroszlán-szerződések ezek. Sokan bedőltek a számítógépes látványterveknek, az akkor még jó nevű mega beruházónak. Mások érzelmi okok miatt szerettek volna a környékre költözni.

Kifejezetten ügyes trükknek bizonyult az is, hogy a cég közel 200 lakást értékesített spanyol ügyfeleknek, Madridban. Ők a prospektusok szép ígéretei alapján vették meg a lakásokat, nem áldoztak pénzt budapesti utazásra. Nekik elsősorban a befektetés volt a céljuk - és egy ilyen ígéretes projekten nem lehet veszíteni, ugye?

Ha a ház olyan minőségben készül el, amilyen Spanyolföldben megszokott - akkor nincs is semmi baj. De nem.  Szinte hihetetlen, ma Magyarországon rá lehet sózni lakást valakire úgy, hogy a fürdőszobában más árnyalatú a kád, más a mosdó és a WC., a burkolatok csak hasonlítanak egymásra, s a (leállíthatatlan) szellőző olyan hangos, hogy még a szomszéd ház lakóit is felveri álmukból. Mert gyakran éjjel is megszólal.

Abszurd a mélygarázs is. A XXI. században megoldhatatlan, hogy a víz ne szivárogjon át a beton födémen, falakon? A Király 8-ban a tények szerint igen.

Így már érthető, hogy egyes szakértők miért állítják azt, hogy az épület élettartama mintegy 30 évvel csökken.

A beruházó már az építkezés elején pénzszivattyúnak tekintette a CP-t,  saját kivitelezőjére bízta az építkezést. Így történhetett meg, hogy leértékelt, silány anyagokat használtak fel. Bármely más magyar cég nem, mert volna ilyen ócska munkát végezni (lásd a képeket), mert nem veszik át. A Fadesa Hungary Zrt. azonban átvette az épületet – gyakorlatilag saját magától. Ügyes.

Külön fejezetet érdemelnek a tereken spórolós, pitiáner tervezés, a szűk folyosók a berendezhetetlen szobák. A belső kertekbe zöld szigetet ígértek – azonban olyan fákat ültettek, melyek gyökere pár év alatt át fogja fúrni a födémet.  A társasház közgyűlés tiltakozhatna - de gyakorlatilag összehívhatatlan. A CP 271 lakásának csupán 71 magyar tulajdonosa van. A külföldiekkel a házbeli lakóknak nincs kapcsolatuk. Sokan nem is szeretnének botrányt, mert valószínűleg adózás elől kimentett pénz épült be a CP-be.

Mások attól félnek, hogy a botrány lerontja tulajdonuk értékét. (A minőség nem? a szerk.)

Amúgy igazi fantomház a Király utca 8., bérlők híján üresen árválkodnak a lakások, más tulajdonosok pedig csak rövid budapesti tartózkodásra szánták.

A közgyűlés - megfelelő létszám miatt tehát - összehívhatatlan. A beruházó pedig röhög a markába. A ház üzemeltetője pedig a haját tépheti - náluk csapódnak le a jogos panaszok, ők azonban tehetetlenek.

Hány milliárd a mennyi? 

Egy kis matematika: a  Central Passage telke 2.5 milliárd forintba került. Az építkezés elején a lakók befizették a maguk 30 százalékát. Ebből fel is húzták az épületet – az ismert minőségben.  Hova lett a maradék 70 százalék?   Hány milliárdot vittek ki a befektetők?  Ötöt, hatot?

Szakértők állítják, ez az építkezés tulajdonképpen egy magas szinten lebonyolított piramisjáték. A szélhámosságnak nem célja, csupán kelléke az építkezés, az építtető már előre tudja, hogy be fogja csapni a leendő lakókat. Ezért kötik megalázó feltételekkel szerződéseket, ezért kell látatlanban átvenni a lakásokat. S a sok külföldi - vagyis elérhetetlen tulajdonos miatt pedig szinte lehetetlen a tulajdonosi közösség hathatós fellépése.
Mondhatni, ez a trükk szinte csak Magyarországon valósítható meg.

Kéne már egy ügyész, aki átlát a szitán. Nagyon. Segítünk. Az eset jogi definciója: különösen nagy kárt okozó, előre megfontolt szándékkal elkövetett beruházási csalás. A CP akár precedens is lehet.

A FADESA egy másik – gigantikusnak induló - beruházásával is gond van, nem véletlen, hogy nemrégiben megszabadult egy másik budapesti  projekttől.. Olvasóink bizonyára emlékeznek arra az ügyletre, amikor a főváros eladta a Csepel-sziget északi csücskét (persze jó olcsón). A spanyolok évekig nem csináltak semmit a területtel, mit gondolnak miért?

Bennfentes információink szerint azért, mert gondok adódtak a különböző engedélyezési szinteken: a hivatalok azonban nem véletlenül lettek akadékoskodók. Valahol Marokkó és Lichtenstein között ugyanis szőrén-szálán „eltűnt” a tranzakcióért visszajáró csúszópénz…