(A Cigányság Világnapjára)

- Segély csak 180 munkanap után
- A boltosok összetartanak

Székelyföldön is élnek cigányok, de, ott kitaláltak valamit, amitől valamivel könnyebb beilleszkedniük, s kevesebbet ütköznek a környezetükkel. persze a megoldás azért ott is a munka s nem lopás.

A cigányok helyzete nagyban azonos a magyarországival, viszont a kinti ‘kezelési’ módszerek sokkal ésszerűbbek, és célravezetőbbek mint nálunk. Az eredményt ott is az összetartás hozta meg, -mármint a székelyek összetartása- és következetessége az élősködőkkel szemben.

Minap történt egy kis csíki faluban, hogy jártunkban-keltünkben többször is belebotlottunk A helyi önkormányzatok a cigányportákra, tüzelőt visznek télvíz idején. Így segélyezik őket, hogy ne az erdőbe menjenek lopni, mert úgy csak kárt okoznának.

Pénzt egyáltalán nem kapnak, csak ha családi szinten száznyolcvan nap munkaviszonyt fel tudnak mutatni. A száznyolcvan napot összehordhatják többen egy háztartásból, de ez a minimum követelmény, hogy egyáltalán kaphassanak valamit. Így aztán amikor az idénymunkák elkezdődnek a földeken, a cigányok szépen elindulnak napszámba, mint a többi rendes, dolgos ember, és a cselekvőképességüket is kiélhetik a földeken.

Ott nincs tele a kocsma, léhűtő, „segílykéből” játékgépező, késelő cigányokkal, hanem a kocsma a falusi kultúra, beszélgetés, közösségi élet színhelye ma is, ahogy rendesen volt.

A székelyek bölcsessége megmutatkozik abban is, hogy a cigányok életmódját nem csak tétlenül szemlélik, hanem annak sajátosságaiból le is vonják a helyes következtetést, és nem engednek teret a szélsőséges, deviáns, agresszív megnyilvánulásoknak. Például, ha a cigány elköti a székely ember biciklijét a templom elől, akkor a székely ember 3-4 vagy 5-10 -amennyi szükséges-komájával bemegy a cigány portájára. A minimum az, hogy elhozza a biciklijét, de, ha szükséges, úgy elverik a cigányokat, mint szódás a lovát. Halmazati büntetésként fel is jelentik, öt-tíz tanúval alátámasztva. S, mindjárt elmegy a ‘híre’, hogy a cigány lopott a székely embertől, aminek következtében a székelyek olyan terrorba részesítik az érintett családját, hogy az eget is nagybőgőnek nézik.

Alap, hogy munkát senkitől se kap, ugrik a 180 nap, nulla segély. Ennyi. Lehet cihelődni. Ilyen a polgármesterek hozzáállása is. Mivel a falu pénzéről adójáról van szó, nem engedik azt elherdálni. Akár naponta is kaphatnak valamit, de szigorúan csak „természetben”. Egyik nap kenyér, másik nap cukor-liszt, harmadnap egy zsák pityóka, utána meg beváltható tej, tészta, vagy konzerv jegy. Pénz nuku.

Pénz akkor van, ha dolgoznak. Az önkormányzat is ellátja munkával a cigányokat, és azok szorgalmasan festik is az iskolát, takarítják az árkokat, gereblyéznek a templom kertben, amiért persze fizetést kapnak, és egy igazolást a kiskönyvbe, hogy aznap dolgoztak. A pénzből kifizetik a villanyszámlájukat, mint mástisztességes ember.

A helyi cigányok lovakat tartanak, szekerekkel bérfuvaroznak, dolgoznak. Alapvetően másként néznek ki, mint az itteni züllött fajtársaik. A megfelelő bánásmód miatt, sokkal udvariasabbak, például tudnak köszönni, ha bemennek a boltba, és nem mernek onnan lopni!!!

A falvakban két-három élelmiszerbolt van, a kapott jegyeket ezekben lehet beváltani. Kivéve, ha tolvaj az illető. Egyébként lehet sétálni a szomszéd faluba 5-8 kilométert, de ha ott is kitelik a becsület, akkor bajban lesznek, hiszen a boltosok is összetartanak. A polgármesterek pedig beérik az adott szóval, hogy a cigány a kajajegyért nem fog mást kapni, csak azt, ami rája vagyon írva.

Tetszetős ez a rendszer, mert értelmes., igazságos, humánus és láthatóan eredményes. A cigány ott templomba is jár. Segített az összetartás ereje, az egészséges életösztön. Jó példának biztos nem rossz. Ha sikerülne itthon is átnevelni ezt a nem kis réteget, lehet, hogy a nyugdíjadat is kitermelnék, de ha azt nem, legalább nem pocsékolnák el.